04 jan Üzleti könyvek 2016-ra

menedzser-konyv-2015
“Menedzser könyvekből” nincs hiány, ezekből tisztes mennyiséget el is fogyasztottam az évek során. A legtöbb ilyen könyvben túlburjánzanak az olcsó tanácsok, és a bullshit, de 2015 egy átlagon felüli év volt számomra, mert volt szerencsém néhány olyan üzleti könyvhöz, amelyeket merek ajánlani.

Durván 30 könyvet olvastam 2015-ben, ennek idén csak a fele volt szakmai. Ebben a cikkben azokat emeltem ki, amelyek szemléletformáló hatásúak voltak számomra. A “mélyszakmai” irodalom mellett/helyett egyre jobban preferálom a üzleti, pszichológiai és szociológiai könyveket, főleg ezek között akadtak figyelemre méltó alkotások.

Google könyvek: How Google Works, Work Rules

2015 sem múlhatott el Google-ről szóló könyvek nélkül, ezek közül kettőt olvastam. Eric Smith és Jonathan Rosenberg könyve az Így vezetünk mi (magyar címmel így jelent meg), értelemszerűen abból ad pár morzsát, hogy a Google vezetői mit tanultak az évek során a vezetésről. Eric Smith nekem eléggé régi vágású CEO-nak tűnt eddig, de a könyvből kiderült, hogy eléggé jól tud alkalmazkodni az új idők kihívásaihoz. A könyv néhol kissé felületes, Google PR-t építgető munkának tűnik, de azért akadnak használható részek is. Például, ahogy egy korábbi cikkemben írtam elég jól kiderül, mi az igazság a Google-t jellemző gyakori termék megszüntetések körül. Szerintem összességében a könyv azoknak nagyon jó lehet, akik jobban meg akarják érteni, hogyan működik a Google, mint vállalat, illetve olyan inkább meglett korú menedzsereknek, akik nehezen igazodnak el az internet korában.

László Bock könyve (aki nem magyar származású egyes hírekkel ellentétben, hanem román) a Work Rules más kategória. Magyarul képesek voltak Google titoknak fordítani, ezzel kissé alábecsülve az olvasó közönség értelmi képességeit, de a bugyuta cím ne riasszon el senkit. Mivel nem rajongom a klasszikus HR témakörért, így eléggé féltem a könyvtől, hogy a szokásos általánosságok, szóval fejvadászos halandzsa fog visszaköszönni, de kellemes csalódás ért. Ami miatt nagyon tetszett, hogy meglehetősen konkrét, a kiválasztástól kezdve a teljesítmény menedzsmentig (ami náluk elválaszthatatlanul összekapcsolódik a jó bánásmóddal) eléggé alaposan megismerhetjük a Google által alkalmazott “people operations” módszereket. Másrészt nem egy újabb Google PR könyv, Bock simán leírja a néha igen vicces negatívumokat is:

work rules

Amivel nagyon egyetértek és a Work Rulesban többször előkerül, hogy minden a kollégák kiválasztásán múlik, amelyre nem szabad sajnálni az energiát. Elhangzanak meglepő infók is, például, hogy extrém nagy bérkülönbségek is előfordulnak a Google-nél azonos munkakörben dolgozóknál. Ez nem véletlen, mert Laszlo Bock szerint a cég teljes eredményének 90 százalékát a kiváló alkalmazottak, a felső 10 százalékba tartozók termelik meg.
És még sok hasonló gondolat, a Work Rules egy nagyon jó people management/operation könyv.

Successful analytics

Csupán egy szakmai könyvet adtam a listához, de jó okkal. Régen olvastam már olyan digital analytics könyvet, ami igazán tetszett, mert számomra a technikai részletek néha eléggé unalmasak. Ez a könyv eléggé különbözik a klasszikus webanalitikai irodalomtól,  ugyanis üzleti szemléletű, gyakorlatilag áthidalja azt a szakadékot, ami a Google Analyticsel extrém mélységekkel foglakozó megszállottak és a megbízói oldal között tátong. A két fél mintha nem beszélne egy nyelvet, ezért szerintem mindkét oldalnak érdemes elolvasnia a könyvet.

Fekete hattyú

Egy néhány éve megjelent könyv, de csak most került a kezembe, és a véletlenek szerepéről szól. Nálam azért talált elevenbe, mert néha mikor üzleti sikerekről faggatnak cégvezetőket, tulajdonosokat interjúkban, határozottan az a benyomásom, hogy lövésük sincs a sikerük igazi okairól. Találgatnak és nagyjából ugyanazokat a közhelyeket sütik el (ez persze nem mindenkire igaz). A véletlenek szerepéről senki sem beszél. A világegyetemet olyan szubatomi részecskék építik fel, amelyek véletlenszerűen folyamatosan összeütköznek, így létrehozva az állandó kiszámíthatlanságot. A könyv szerzője Nassim Nicholas Taleb eléggé sikeres a tőzsdén, de elismeri: „Milliárdokat kerestünk, de nem értünk még mindig semmit”. Szóval a könyv azt járja körül, hogy milyen meghatározó szerepe van az előre nem látható nagy horderejű eseményeknek, a “fekete hattyúknak”. Szerintem nem érdemes az egész könyvet elolvasni, mert eléggé rosszul szerkesztett, és az író egoja eléggé irritáló néha, de az érdekesebb fejezetek átolvasása szolgálhat néhány különösen érdekes tanulsággal.

Dan Ariely összes könyve

Amikor írom ezeket a sorokat, hajlamos vagyok feltételezni, hogy racionális gondolatok mozgatnak. Persze elég nagyot tévedek én is, jobban irányít minket az irracionális gondolkodás, mint azt feltéteznénk. Mivel a kognitív illúziók csapdájában tengődünk, így azok erősen kihatnak a döntéseinkre is erről szól Dan Ariely munkássága. Hogy őt idézzem csak a döntés illúziója a miénk, nem a valódi döntés. A könyveit nem csak döntéshozóknak, hanem UX szakembereknek is nagyon ajánlom, mert elég jól segít megérteni a gondolkodásunkat. Nem mellékesen Ariely nagyon szórakoztató stílusban ír.

Think like a freak

Az “Agyament gondolkodás” című igen szórakoztató könyvnek az üzenete, hogy a probléma megoldás egyik legnagyobb gátját az agyunkba beégett megoldási sémák képezik. És ahogyan a könyv címe is elárulja, ennek az egyetlen módja, ha freak módjára gondolkodunk, erre pedig számos vicces példát kapunk a könyvből. Idéznék egy elég tanulságos példát:
“Ha tehát nincs lehetőség arra, hogy minden álláshirdetésre pályázót olyan kemény munkára fogjunk, mint egy egyetemi felvételizőt, akkor van-e valamilyen gyors, ravasz és olcsó módja a rossz munkavállalók kiszűrésének, még alkalmazásuk előtt?
A Zapposnál rájöttek egy ilyen trükkre. (…) Az új alkalmazottaknak belépés előtt – vagyis amikor már kiválasztják őket, szerződést kínálnak nekik, és elvégeztek egy néhány hetes képzést – a cég felajánlja a kilépés lehetőségét. Sőt a kilépőknek kifizetik a képzési időt, s kapnak egy első havi fizetésüknek megfelelő bónuszt is – durván 2000 dollárt –, csak azért, mert kilépnek! Ehhez nem kell mást tenniük, mint lebonyolítani a kilépési interjút, és lemondani a lehetőségről, hogy a Zappos a jövőben bármikor is alkalmazza őket.”